PEDAGÓGUSAINK
VÁRFALVI LILI

A nevem Várfalvi Lili. Már kiskoromtól kezdve világos számomra, hogy olyan területen szeretnék elhelyezkedni, ahol emberekkel foglalkozhatok. 2015-ben kezdtem meg tanulmányaimat Társadalmi tanulmányok képzésen, azonban az egyetemi éveim alatt egyre inkább világossá vált számomra, hogy gyógypedagógiával szeretnék foglalkozni. Diplomám megszerzése után elkezdtem tanulmányaimat az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán, így jelenleg egyetemi hallgatóként erősítem a Veni Vidi Vici csapatát.
A gyerekek mellett nem is olyan nehéz lendületesnek maradni, hiszen minden egyes nap valami újat és izgalmasat tartogat számunkra. A színes ötletek, egyedi feladatok, a fejlődés figyelemmel kísérése, és a tapasztalatokból való rengeteg tanulás változatossá teszi napjainkat. Bár még csak most lendülök bele igazán a gyógypedagógiai képzés rejtelmeibe, minden tanulótársamnak ajánlom, hogy tegyenek szert minél hamarabb gyakorlati tapasztalatra, hiszen így szerezhetnek igazán releváns tudást, valamint így nyerhetnek igazán értelmet az elméleti tantárgyak.
A Veni Vidi Vici Alapítványt három címszóval tudnám jellemezni: sokszínűség (mely a kis tanítványainkra és a tantestületre is teljes mértékben jellemző), nyitottság (mely nélkül nem jöhetett volna létre az alapítvány), és odaadás (mely jellemzi az elkötelezettségünket). Ezen tulajdonságok egyik ékes példája az alapítvány szociális integráció iránti elkötelezettsége, nagyszerű lehetőség mindkét (egészséges és sérült) oldal számára. Véleményem szerint rengeteg újat tanulhatnak egymástól: a speciális szükségletű gyerekek sok mindent elleshetnek az ép társaiktól, ugyanakkor ez fordítva is igaz, hiszen a sérült gyerkőcök tankönyvekben meg nem található, kincset érő dolgokat tanítanak.
2019 tavaszán egy internetes fórumon kerestem állást az egyetem mellé, így talált rám Hajni, aki bemutatta nekem az Alapítványt. Azonnal megszerettem az általános iskola Szivárvány csoportját, a gyerkőcöket és a pedagógusokat, egytől egyig belopták magukat a szívembe, és mivel a szociális integráció megvalósulását is fontosnak tartom, csatlakoztam hozzájuk.
A szabadidőben szívesen töltöm zenéléssel: fuvolázok a XVI. kerületi fúvószenekarban, s egy kicsit konyítok a gitározáshoz is. Emellett jelenleg az otthoni zeneszerkesztéssel kísérletezgetem.
Fontos számomra a természet közelsége, vidéki származásúként igyekszem minél jobban megragadni a lehetőséget, hogy a nagyvárosi élet mellett túrázásra, kirándulásra is jusson idő.
Szeretek kisebb dekorációkat (házikókat, miniatűr kerteket) készíteni.
A családom és a barátaim is el tudnak képzelni gyógypedagógusként, támogatnak ebben a hivatásban, és az Alapítvány is szimpatikus számukra.